In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player
Joomla! Slideshow

malomTúristvándi egyik főnevezetessége a ma már országszerte ismert, sok bel-és külföldi látogatót vonzó vízimalom. Arról a malomról, melyet a Váradi Regestrum említ az 1181-i hartárjárás alkalmából, nem állapítható meg, hogy vízimalom lett volna, csak a molnár nevét, Eleus /Illés/ tudjuk. Lehetett száraz, kerengő malom, de lehetett vízimalom is. Mindenesetre fontos szerepet tölthetett be, hogy a vagyontárgyak közé felvették. A Kende levéltári anyag 1315-ből már vízimalmot említ./6./. Ha már említette, akkor az is való, hogy nem 1315-ben építették, hanem előbb, mert bár faanyag bőven volt a Túr mindkét partján elterülő hatalmas erdőségben, mégis egy vízimalmot egy év alatt felépíteni nem lehetett.

 

Bővebben...

moricz01A templom melletti, volt református iskola és tanítói lakás közvetlen szomszéd telkén van a kovácsház. Közismert dolog, hogy a nagy magyar író, Móricz Zsigmond ebben a kovácsházban töltötte gyermekkora egy pár évét. Apja vagyoni bukása után került ide anyai nagybátyjához, aki Kende Zsigmond uradalmi kovácsa volt. Itt Istvándiban Jakó Sándor lelkipásztorsága és Farkas Antal tanítósága ideje alatt járta ki az elemi iskola I. és II. osztályát. Ennek adatait őrzi a református egyház levéltárában lévő beíratási napló 885-86, 1886-87 iskolai évekből. De őrzi emlékét egy márványtábla is, a kovácsház falán, rajta az ismert „móriczi” fogalmazás: „Istvándi volt az én jellemformáló kohóm.”

 

Bővebben...

2389 20110724 18010120A reformáció után még hat és fél évtized, sem telt el Istvándiban már református Gyülekezet volt. A templom az 1470-80-as évek második felében épült, gót stílusban. Bejárati ajtaját, sekrestye ajtaját, nagy öt méternél magasabb, mérmives, terméskőből faragott rendkívüli szépérzékről tanúskodó ablakait, csúcsívükben más más kiképzéssel, közepén kis kerek ablakkal, valamint diadalívét Mátyás király kőfaragói készítették – Ezeket az idők folyamán mind bevakolták, fehérre bemeszelték, az ablakokat másfél méter magasságban téglával berakták, megkisebbítették. Mindezeket tudva az 1970-es árvíz után, az összes műemléki jelleggel együtt kibontottam s az Országos Műemléki Felügyelőség és a Református Zsinati Tanács elnöksége, Főtiszteletű Dr. Bartha Tibor püspök úr jóindulatú anyagi támogatásával, eredeti formájában helyreállítottuk s így a környék egyik legszebb kiemelt műemlék temploma lett.

Sajnos, hogy a templom északi falának felső részén megtalált 14 stációt az akkori területi előadó –értetlenség, vagy hozzá nem értés folytán- nem engedte eredeti formájukban helyreállítani. Csupán egy stáció helyét, azt is elrontva, lőrés formára kiképezve. A templom északi és déli külső oldalán 3-3 szinte köralakban berakott nagy terméskövet is tiltakozásom ellenére bevakolták s fehérre bemeszelték. Megmaradva egyedülállóvá lettek volna a templom falai.

Bővebben...

45934597Istvándi határának egyik érdekessége. Kis település volt, a mai úgynevezett Rókáson a Tiszakóród –Kölcse útelágazás felé vezető országút mentén, a ma legelőként használt öreg tölgy és vadkörtefás területen.

A XIII. században keletkezett. /7./ A név a ravasz szó képzős származéka. A régi magyar nyelvben használt „d” kicsinyítő képzőt figyelembe véve; „Ravaszka”. Hatalmas erdőség között feküdt kevés szántófölddel.

Az erdő csalitos-bokros területén sok volt a róka. Ettől ered a „rókás” elnevezés. A Fülpösi család birtoka volt, de a XV. században már nem voltak lakói és említése sem fordul elő, mint meglévő település. E területet a Kende család 1411-ben szerezte meg a Kölcsei család elől.

Bővebben...

orhalom02A Túristvándiból Tiszakóród –Kölcse felé vezető országút két oldalán elterülő Rókás nevezetű legelő jobb oldalának közepén, az országúttól 17 méterre van. Eredetileg négy őrhalom volt. Kettő a Kende család volt birtokán, kettő a Kölcsei községhez tartozó részen. Ezek közül már csak egy van meg.

 

 

Bővebben...