In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player
Joomla! Slideshow

cimer-01Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-keleti csücskében a szatmári tájegységében az Erdőháton található Fehérgyarmattól 15 km-re, a Kölcse, Szatmárcseke, Tiszakóród, és Kömörő által közrefogott Szatmári Tiszahát területén. Népességének száma 725 fő.

A település a Túr folyó által alkotott félszigeten, az Erdőhát és a Tiszahát határán, a Túr szabályozás előtti ágán helyezkedik el. A folyó a községet 99 kanyarral öleli körül. Túristvándiról Túr néven már van adat a Váradi regrestrumban, melynek eredetijét Kalán prépost, királyi udvari jegyző készítette. Az eredeti kéziratot az 1142 évből keltezve, a pannonhalmi Szent Benedek levéltárban őrizték II. Géza király idejében. Túristvándi számos építészeti, történeti emlékkel büszkélkedik. Az ipartörténeti szempontból egyedülálló vízimalom, amely egész Európa egyetlen ilyen felépítésű és méretű, mai napig működőképes vízimalma, átélte az évszázadok viharait, változásit. A három, egyenként 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő alulcsapott vízimalom nyugati oldala a partoldalba van építve, a többi része cölöpökön áll. Építését XVIII. század végére teszik. 1952-ig használták.

Móricz Zsigmond 1885-től 1887-ig itt járt iskolába, a volt református iskola és tanítói lakás közvetlen szomszédságában. Apja vagyoni bukása után nagybátyjához költöztek, aki Kende Zsigmond uradalmi kovácsa volt. Vallomásában az Istvándiban töltött éveket „jellemformáló kohónak” nevezte. Emlékét egy márványtábla őrzi a kovácsház falán. A református templom gótikus eredetű műemlék. Egy korabeli oklevél szerint 1315-ben Túristvándinak már volt kápolnája. A templom az 1470-80-as években épült gótikus stílusban. Öt méternél magasabb mérmíves terméskőből faragott bejárati ajtaját, nagy és rendkívüli szépérzékről tanúskodó ablakait csúcsívükben más-más kiképzéssel, középen kis kerek ablakkal, valamint diadalívét, Mátyás király kőfaragói készítették. Ezeket az idők folyamán bevakolták.

Az 1970-es árvíz után helyreállították, s így a környék egyik legszebb kiemelt műemlék temploma lett. Túristvándi mindösszesen 248 lakóházzal és teljes körű közigazgatási infrastruktúrával rendelkezik, körjegyzőségi székhely. 2004. július 01. óta Kömörő községgel van körjegyzőségben és 2009. január 01-től Nagyar község is csatlakozott a meglévő körjegyzőséghez.

Túristvándi-Kömörő-Nagyar Községek Körjegyzősége

 

polgarmesteri hiv

Túristvándi Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala:

Cím: 4944 Túristvándi, Móricz Zsigmond u. 23.

Tel.: 06-44/721-112

Fax: 06-44/700-050

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfő - csütörtök 8:00 - 16:00

péntek 08:00 - 13:00

 

Szabó József Körjegyző

minden héten szerdán 8:00 - 11:00

 

Deák Tamás falugazdász

minden héten pénteken 13:00 - 16:00

 

Túristvándi Község Képviselő-testülete:

Lakatos Tibor – polgármester
(FIDESZ-NEMZETI FÓRUM EGYESÜLET)

Képviselő-testületi tagok névsora 2010-2014 választások után:

Török Sándor - alpolgármester

Tukacs László

Varju Károlyné

Vigh Gyula

 

Körjegyzőségi alkalmazottak:

Balla Gyuláné

Huszti Jánosné

Pogányné Őri Magdolna

59279679Cím: 4944 Túristvándi, Móricz Zsigmond u. 10.

Parókia: Móricz Zsigmond u. 14.

Lelkipásztor: Kósáné Veres Erika

Istentisztelet: Minden héten Vasárnap 10:00

 

A szatmári Tiszaháton, a Túr torkolatához közel fekvő települést a középkorban Istvándinak nevezték. A Kölcsei család egy 1345-ös osztályoslevelében a faluban lévő kúriájukat és annak kápolnáját – capellam curialem – említik. Erről Pesty Frigyes 1864-ben úgy tudta, hogy Szent Egyed tiszteletére volt szentelve, viszont az 1345-ös oklevél későbbi részében szó esik az Ered folyó egy malmáról is, melyet a Szent Kereszt egyház – Ecclesiae Sanctae Crucis – birtokol. A templom mai, a falusi viszonyokat tekintve inkább a nagyobbak közé sorolható épülete jórészt a középkorból származik. Alapozása törtkőből készült, felmenő falai téglából vannak rakva. Téglalap alaprajzú hajójához szabálytalan nyolcszög öt oldalával, feltűnően laposan záródó szentély kapcsolódik keletről, melynek déli fala nagyjából a hajó déli falának vonalában épült fel, északi fala pedig egy falvastagsággal délebbre húzódik a hajó északi falánál. A szentély északi oldalán egykor négyszög alaprajzú sekrestye állt, melynek kiterjedését az 1991-es feltárás meghatározta. A sekrestye nyugati fala a hajó északkeleti sarkához, a keleti pedig a szentély északi falának keleti részéhez csatlakozott. Az északi szentélyfal külsején előkerült a sekrestye dongaboltozatának válla, fedélszékének gerendafészkei, egy kisméretű, négyzetes falifülke és a sekrestyét a szentéllyel összekötő ajtó nyílása is. A hajó nyugati végén egy 1863-1868 között épített, észak és dél felé a hajó szélességében mellékterekkel is bővített torony áll, amelynek középkori előzményére nincs adatunk. A hajót és a szentélyt azonosan kialakított, kétosztatú támpillérek erősítik. Átlós elhelyezkedésű pillérek támasztják a hajó egykori nyugati sarkait, a délkeleti sarkon pedig a déli falra merőleges támpillér áll. A szentélynek a négy záradéksarkát támasztják pillérek. A támoknak megmaradt a kőből faragott fedlapjuk és rézsűbe metszett homorlatos profillal kialakított vízvetőik is. Az épület középkori részén egységes, kőből faragott, egyszerű rézsűs profilú lábazati párkány fut körbe, amely csak az egykori sekrestye helyén szakad meg. Koronázópárkánya jelenleg nincs a templomnak, de 1991-ben még ismertek voltak az épületből származó szórványkövek, melyek tartozhattak az egykori főpárkányhoz is. A 19. századi torony nyugati oldalán elhelyezkedő kaput a torony építésekor rakták át a középkori hajó nyugati falából. A csúcsíves záródású kapu bélletének profilja gazdag kialakítású: a nyílás felé rézsűbe metszett félhomorlatból, körtetagból, ezt kísérő vékony pálcatagból, újabb félhomorlatból, rézsűs lemezzel kísért félpálcatagból, kisméretű félhomorlatból, végül vékony, rézsűs lemeztagból áll. A béllettagok a homlokoldalán háromszor megtörő síkú, tetején rézsűs felülettel záródó lábazati tömbből indulnak felfelé.

 

2389 20110724 180227611


A kapu záradékában a befelé eső lemeztag átmetsződik egymáson. A hajó déli falát azonosan kialakított, magas, rézsűs bélletű és csúcsívvel záródó két ablak tagolja. A kétosztatú ablakok záradékában megmaradtak az orrtag nélküli mérművek is, a nyugatiéban a szamárhátíves nyílászáródások közé halhólyag ékelődik, a másiknál félkörívesek a nyílászáródások, és felettük egy alul ívesen szétváló, a záradékba befutó, függőleges pálca osztja a mezőt két részre. A hajó északi fala a lábazati párkánytól és a saroktámoktól eltekintve tagolatlan. A szentélynek csak a déli falát töri át egymás mellett két ablak, melyek mindenben megegyeznek a hajó ablakaival. A hajó mérműveit is másoló kőrácsaik azonban modern pótlásnak tűnnek. A szentélyfal záradékszakaszain nyílások nem jelennek meg.

A hajó belsejében, eltekintve déli falának ablakaitól, középkori részlet nincs. A diadalív csúcsíves, pilléreit nagyjából másfél méteres magasságig nem tagolja profil. Innen felfelé kőből rakták, s profilja a vállvonalig gúlás átmenet után félnyolcszögű, majd középen széles orrtaggal, két oldalán egy-egy szímával és rézsűvel profilozott. A pillérek belső oldalának közepén, a vállvonal magasságában egy-egy négyzetes, mély lyuk látható, melyek a diadalívkeresztet egykor hordozó gerenda fészkei lehetnek. A déli diadalívpillérnél feltárták a középkori szószék vele egybeépített alapozását. A szentély északi falának nyugati részén helyezkedik el a sekrestyeajtó, szemöldökgyámos lezárású kőkeretén egyszerű élszedés fut körbe.

Az északi fal keleti felén a falazatban nagyobb méretű, a járószintről induló fészket találtak az 1991-es kutatás során, amely valószínűleg egy szentségház számára készült. A szentély déli oldalának falában egy ülőfülke nyomai is előkerültek, s ekkor boltozatindítások fészkeire is rátalálták. Hogy a szentségház, a sedilia és a boltozat meg is épült-e, vagy csak tervezték őket, nem volt eldönthető. Mindenesetre ettől függetlenül a jelentés alapján úgy tűnik, hogy itt ugyanarról, a kőelemeket a falba utólagosan behelyező építéstechnikai eljárásról volt szó, amely a nagyszekeresi, a szamosbecsi és a túrricsei templomnál is kimutatható.

Nem világos, hogy az 1345-ös oklevélben említett kápolnának, illetve egyháznak mi volt a viszonya. Az eltérő megjelölés ellenére inkább egyazon intézményről lehetett szó, de teljesen az sem kizárt, hogy a kápolnától függetlenül utóbbi a falu plébániatemploma volt. Mindenesetre egy ilyen, a 14. század első feléből, vagy még korábbról származó templom nyomaira a mai épület kutatása során nem találtak rá. A mai templom egységes építkezés eredménye. Keltezése leginkább a több helyen is feltűnő szímatagok alapján lehetséges. E reneszánsz tagozatot a 15. század legvége, de inkább 1500 előtt aligha lehet elképzelni egy szatmári falusi templomban, még ha birtokközpontról van is szó. A többi, valamelyest datálható részlet, a mérműformák, illetve a diadalív kialakítása ennek a keltezésnek nem mond ellent.

A birtokviszonyokra vonatkozó, meglehetősen gazdag és feldolgozott forrásanyag ellenére sajnos nem határozható meg pontosabban, hogy a templom építésének ki, vagy kik voltak a donátorai. A 14. század közepén a falun még a Szentemágócs nemzetségből leszármazó Kölcseiek osztoztak, e család azonban az idők folyamán több ágra szakadt, és a 15. század második felétől számos egyéb, jelentősebb birtokos is kimutatható a településen. A 16. század elején például az Újhelyieknek, a Perényieknek, és a Bátoriaknak is volt már része a faluban. Miután azonban a település a fenti nemzetség számára szolgált birtokközpontul, s a 16. századtól kimutathatóan, de valószínűleg már korábban is ők temetkeztek a plébániatemplomban – azaz ők rendelkeztek a kegyúri jogok egyik legfontosabbikával –, az építésben a legmeghatározóbb szerepet mégis az e nemzetségből leszármazó családoknak kell tulajdonítanunk.

P11005034944 Túristvándi, Móricz Zsigmond út 6.
Misézőhely. Ellátja: Szatmárcseke

Plébános: Ruszki Gábor
Tel.: +36-30/678-5822
Email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Paróchus: Halinda Gyula
Tel.: +36-30/384-4518

 

Egy 1315. évi oklevél szerint plébániája és Szent Kereszt temploma volt a településnek. A jelenlegi kápolna 1821-ben Szűz Mária Istenanya titulussal épült.
 
Miserend: vasárnap 12:30

(a hónap 1. vasárnapján görög katolikus szent liturgia,
a többi vasárnapon római katolikus szentmise)

 

P1100507