Kisnamény történelme: Kisnamény nevét az oklevelek a 15. században említik először. A településnek ekkor már egyháza és papja is volt: 1332-ben Barnabás nevű papja 4 garast és 40 dénárt fizetett pápai adóba a fennmaradt adatok alapján. A falu nevét ekkor Nomen-nek írták, 1387-ben Kysnomyn, 1462-ben Namen-nek írták. A település a Matucsinayak ősi birtoka volt. A 14-15. században a Drághfi családnak volt itt birtoka. 1524-ben Dorchánnyi Péter, 1585-ben Lónyay István, 1614-ben Macskássy Mihály, 1640-ben Németh Pál, 1744-ben gróf Teleki Mihály, majd az Ajtay, Becsky, Domahidy és Kölcsey családok a birtokosai. 1670-ben a vármegye itt tartotta gyűlését is. A 19. század első felében a Tolnay, Domahidy, Isaák, Gulácsy, Mándy családok. Az 1900-as évek elején nagy birtoka volt itt Hadik-Barkóczy Endrének; egyrészét a Domahidayaktól, más részét az úrbéresektől vette gróf Hadik Ilona. A településen Domahidy Kálmán épített magának kúriát. A Rozsályi vár tőszomszédságában gyakran érte a háborúval járó veszedelem. Elérhetőségek: Cím: 4737 Kisnamény, Fő utca 95. Kisnamény nevezetességei: 15. században épült Református templom
Kisnamény Község Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai: Tar Csaba polgármester Tuba Csaba alpolgármester Makár Imre képviselő Laskai Attila képviselő Bodnár Jánosné képviselő Bizottsága: Vagyonnyilatkozatokat kezelő és Ügyrendi Bizottság tagjai: Laskai Attila Gyula bizottság elnöke Nagy Zsigmondné bizottság tagja Makár Imre bizottság tagja
|